Az út végén


Álomból ébredve evickélsz
a súlytalan lét édes vizén,
a szennyből felbukkannak
varacskos hátak, és annak
érzete súlyosbítja vállad,
hogy a mocskon kívül sok
megvető szempár is rád tapad.

De lépj túl álmaid útvesztőin,
s tégy úgy mint apró cinke,
ki bátran, sasként halad,
de valójában mindig cinke marad.
S ha utad véget ér, a megvető
szempárok várják majd halálod,
de Te csak mosolyogj, hisz tudod,
nincsen mit megbánnod.


2017