Anamnézis

Törtető indulatok között,
álruhában jár a szeretet,
az aljasság fénytükrében,
csak egy árny a tisztelet.

Mikor vesztettük el végleg,
a reményt mely éltetett,
miért gondoltuk, lesz tovább,
s egyszer csak vége lett.

Ha az éveket okoljuk, a múlt
erről biztosan nem tehet,
ami az embert Istenné vagy
Sátánná tette, csak képzelet.

Akinek nincs követendő út,
saját határain túl sosem lát,
mindenki felismeri végül a
hiúság tükrében önmagát.

A döntés a mi kezünkben van,
a tapasztalat mérhető években,
vagy az egész csak önbecsapás,
s kódolva van minden a génekben.
2017