Az ünnep az szép
Karácsony van.
Magányos, szomorú lelkek jajgatnak,
sok boldog ember vakon, süketen néz
rajtuk keresztül s nem lát önnön sorsán
túl, kialszik a fény a templom tornyán,
éjfél elmúlt.
Képzelt angyalokkal telik meg a város,
cukormáz teríti be a valóság repedéseit,
utcai hegedűs ül megfagyva a padon,
s az úriház fénye kirekesztően ragyog,
közben hó hullik.
Fehérre festi az utca fekete szennyét,
pár pillanat múlva egyformára színez
mindent, mint egy jelkép, hogy nincs
különbség hiába a szolgaság s a kincs
az idő, ami múlik.
A végén nem lesz gazdag és szegény,
így szól egy belső hang megváltóként.
A karácsony már a tegnap, s aki hallja,
mind szégyenében a holnapot akarja.
2017