Lázadás
Nézz most rám édes gyermekem,
a stafétabotot átadom neked,
váltsd új életeddel régi életem,
melyre szívesen vissza emlékezem.
Vidd tovább azt amit még lehet,
utadon saját múltam jelene vezet,
mindig is csak jót akartam neked,
ha kell ma is nyújtok segítő kezet.
Láttam az életben sok minden kárát,
átléptem saját korlátaim határát,
talán most ez semmire nem elég,
lehet túl sok, vagy éppen kevés.
Tökéletes én sem voltam soha,
hibáztam sokszor biztosan, noha
szándékom feléd mindig tiszta volt,
tisztességemen soha nem esett folt.
Gyermekkorodra bárhogy is gondolsz,
s ha most minden hidat lerombolsz,
remélem megmaradok Apaként neked,
aki még most is ugyanúgy szeret.
Néhány évet ha még ajándékba kapok,
abból párat talán örökül hagyok,
emlékeztet akkor majd élő s a holt,
hogy sok minden azért szép is volt.
2017
Nézz most rám édes gyermekem,
a stafétabotot átadom neked,
váltsd új életeddel régi életem,
melyre szívesen vissza emlékezem.
Vidd tovább azt amit még lehet,
utadon saját múltam jelene vezet,
mindig is csak jót akartam neked,
ha kell ma is nyújtok segítő kezet.
Láttam az életben sok minden kárát,
átléptem saját korlátaim határát,
talán most ez semmire nem elég,
lehet túl sok, vagy éppen kevés.
Tökéletes én sem voltam soha,
hibáztam sokszor biztosan, noha
szándékom feléd mindig tiszta volt,
tisztességemen soha nem esett folt.
Gyermekkorodra bárhogy is gondolsz,
s ha most minden hidat lerombolsz,
remélem megmaradok Apaként neked,
aki még most is ugyanúgy szeret.
Néhány évet ha még ajándékba kapok,
abból párat talán örökül hagyok,
emlékeztet akkor majd élő s a holt,
hogy sok minden azért szép is volt.
2017
