Döbbenet
Megdöbbenve állsz képzeleted magaslatán,
lenézve nyomorult, bűnös életedre,
még tudatra ébredésed hajnalán -
erős és sikeres leszel - hittél benne.
Most pedig csodálkozva nézed,
hogy dől romba minden egymás után,
egy szánalmas hosszú évnek érzed,
pedig csak egy perc volt csupán.
Ami biztos pont volt neked,
egy pillanat alatt tűnik el,
együtt éreznék talán veled,
de az élet teszi, ki mit érdemel.
Ezután talán megértőbb leszel
s ha nem, akkor tanulsz majd tovább,
számít hogy kivel, s mit teszel,
megérted majd, szenvedésed okán.
Állj meg egy pillanatra,
ha egy tanácsot elfogadsz,
nálad nagyobb dolgok is vannak
s végül ugyanúgy elrohadsz.
S hiába beszélsz a pénznek,
önbecsülésed ponttá tömörül,
az irigyeid mind röhögve néznek,
néhány sajnál, de a többi örül.
Így száll mindenki végül a sírba,
érdemeid, ha vannak, nem látják sokan,
a kőre bármi is van megírva,
minden egyes halott ugyanolyan.
2017