Seholsincs vers
Csak egy seholsincs vers vagyok,
hiába kutatsz, keresel engem,
talán egyetlen nyomot sem hagyok,
mégis a létedbe jeleket csentem.
A vágy, hogy láss, néha elrabol,
bársonyba ringatom remegő kezed,
hiába kergeted folyton a valaholt,
még a seholban is ott leszek veled.
Egyszer talán megtalálsz a nincsben,
rádmosolygok majd az utolsó lapon,
világossá válik akkor majd minden,
boldog leszel kicsit azon a napon.
Bárhogy is örülsz, ne csinálj semmit,
őrízd meg soraim, nem kell megtagadni,
kérlek tégy meg nekem csak ennyit,
segíts egy seholsincs versnek maradni.
2018.