Az utolsó napon
Még mindig szomorú nekem,
az év utolsó napja, ahogy telik,
hiányoznak emberek, érzések,
pillanatok, mik a lábukat szedik.
Látom messze a nagymamám,
görbe háttal gyúrja a pogácsát,
s ahogy sietve kikel az ágyból,
mert a hajnali kakas elvitte álmát.
Apa sem jön már késő délután,
nem hagyja itt többé lába nyomát,
csendesen álldogál a vén fenyő is,
büszkén hírdetve bölcs, agg korát.
Talán a csend az néha ami fáj,
talán a szó mi most benn reked,
az elmúlt emlékeim szép képei,
s az idő mely jégcsappá mered.
Minden mi szomorú talán hiába,
legyen ez az új év mégis boldog,
s ha minden jól megy akkor jövőre,
messze kerülnek tőlem a gondok.
2018.
Még mindig szomorú nekem,
az év utolsó napja, ahogy telik,
hiányoznak emberek, érzések,
pillanatok, mik a lábukat szedik.
Látom messze a nagymamám,
görbe háttal gyúrja a pogácsát,
s ahogy sietve kikel az ágyból,
mert a hajnali kakas elvitte álmát.
Apa sem jön már késő délután,
nem hagyja itt többé lába nyomát,
csendesen álldogál a vén fenyő is,
büszkén hírdetve bölcs, agg korát.
Talán a csend az néha ami fáj,
talán a szó mi most benn reked,
az elmúlt emlékeim szép képei,
s az idő mely jégcsappá mered.
Minden mi szomorú talán hiába,
legyen ez az új év mégis boldog,
s ha minden jól megy akkor jövőre,
messze kerülnek tőlem a gondok.
2018.
