Ragály
Saját szememben látom tükörképem,
amint épp összetöröm ami kivetít,
elhalkult, igaz szó az üvöltésben,
s egy apró jel időnként kisegít.
Elmondani amit régóta nem lehet,
megérteni azt mi meg nem érthető,
az életemből egy hatalmas szelet,
egy nyelvnélküli mérlegen lemérhető.
Tudni azt amit senki nem tanított,
érezni valamit ami sohasem volt,
rákos fekély mit elmémből kiszakított,
élővé téve azt mi ezer éve holt.
Ezekre vágyom, tudom, hogy hasztalan,
a sors kockája régen el van vetve,
a testem és lelkem már rég hangtalan,
kicsorbult érzékeim köve alá temetve.
2022.
Saját szememben látom tükörképem,
amint épp összetöröm ami kivetít,
elhalkult, igaz szó az üvöltésben,
s egy apró jel időnként kisegít.
Elmondani amit régóta nem lehet,
megérteni azt mi meg nem érthető,
az életemből egy hatalmas szelet,
egy nyelvnélküli mérlegen lemérhető.
Tudni azt amit senki nem tanított,
érezni valamit ami sohasem volt,
rákos fekély mit elmémből kiszakított,
élővé téve azt mi ezer éve holt.
Ezekre vágyom, tudom, hogy hasztalan,
a sors kockája régen el van vetve,
a testem és lelkem már rég hangtalan,
kicsorbult érzékeim köve alá temetve.
2022.
