Szétfoszlott szavaim


halk csak a szó
ami áttör
a magány fehér
verejték ködén
s nevetve
szégyenben hagyva
hajolsz fölém
tudatva
nincs már több
remény

ám én
bízok
ha nem benned hát
magamban
elfeledve
azt amit
mindig is akartam
hogy szebb
legyen minden
legalább szavakban


2024