Tiszta hit


Az ablaknál ülök, nézem az esőt,
szeretném hinni, tisztul a világ,
ahogy valaki ezt a roppant erőt
működteti, úgy törlődnek a hibák.

Talán egyszer majd elmos mindent,
s elveszi a kiosztott szerepeket,
így nem lesz aki játsza az Istent,
úgy megrendezném ezt a jelenetet.

Álmodom s tudom csak álom marad,
szegényeké az elérhetetlen vágy,
a kárhozat örökre hozzánk ragad,
megvet, s így vár a halálos ágy.

2024